Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mentha : Hiszem hogy...

2008.05.29
Hosszú az út vezetlek, én leszek kezes Ha beborul az ég ne félj a világos nekem sötét, Tetszik valami a szokásosnál valami jobb Bennem még ég, még megvan az dolog Az a bizonyos drog folyt. köv. Látod, ismét itt van a korong Nem faszságból kezdetem el engem még motivál a porond Ha nem tetszene kinyomnám, mint egy szaftos pattanást Nem úgy veszem mint egy zaklatást, mint egy kúrás utáni telefonálást Szeretlek míg a halál el nem jön, el nem választ Hisz én választottalak téged, te megtaláltál engem Csak a robbanást hallom, másra süket vagyok Nem érdekel mit beszélnek a hátam mögött, a nagyok Én is nagy vagyok már születtem 83 Hogy mi folyik a világban felfogtam, mindent látok Ha lefekszem a porba körülöttem nem nyílnak virágok, Két választás van meghalok vagy megtalálnak a barátok.. Együtt az élettel tengernyi méreggel tele a víz is, fullasztó krízis, ne csak bujdoss, hanem bízz is. kétes az íz is, örökös lélek analízis Örökös lélek analízis, végeláthatatlan sora Dekadens állapot Több requiem egy álomért elbasztak már több száz napot a múltban Érdektelenség a külvilággal szemben Aki rég elveszett ebben keresi még elveszetebben A támpontot, ahova mindig visszatérhet De a kapuk bezáródtak már csak zsákutcába téved Ez a probléma kitépett alkotói véna Én beszélek mert bűnösök közt cinkos marad a néma Szótlan ítélettel bélyegzett, így kettőnk közé épül gát És elfogadni nem tudott, csupán csak egy barát Feltételekhez nem kötött íratlan kötődés Hiszem, hogy megyünk előre, bár sok tudatlan költő vés a papírra Eredménye az elferdített tények Egy biztos hősök különvélemény egy szív egy lélek Refr.: 2x Hiszem, hogy megyünk előre, Hogy a holnap mindig jobb lesz, Hogy megtalálom amit keresek Például pont ezt itt. Hogy kivel mit az összeáll akár egy feat A hősökben meg van a hit a különvéleménnyel itt. Úgy sem marad a tűzből más csak hamu, megbuknak elvek Nyitott szemek mégis néma tanú, bezárt a kapu, Csattan az ostor, láncra ver az ítélet Holdkór, királyok, bárok, mindenki pózol, sorba kötve, mint a bábok Nagy az árok, puszta tények sora Azt súgja az ösztön ne nézz oda Na ezért nem állok én be közétek Különvélemény külön szoba Tükröt, formál a tudat, valós képsor, újabb szemszög Jobb ha önként nyúlok szarba, nemes célért szent az eszköz Mi az? Kölcsönös hűség Nekem eskü neked zálog Vesztes szerep a páncél, nemes bádog, csupán hologram A becsület a csontot rágod Minden szóban ez a bélyeg Viseld büszkén, emellett szólnak érvek A sebek mélyek kopik a kréta nyomok nélkül Hát világít a lámpa, árnyék híján Mint egy szellem összeroppant majd a zárka De ez jegyzet csupán vázlat, keresztmetszet Magától talpra áll a sebzett Hé de a szándék marad rejtett.. Hová kerültünk világot forgatunk menekülünk Ahol egyszer csendben voltunk, ott most már üvöltünk Elterülünk ott ahol egyszer szűkösebbek voltak a terek És felderülünk ott ahol egyszer földre nyomtak a lelkek Tervek és elvek elemekként keletkeztek Fejünkben a gyerekkor felett a komolyság már régen eltemetett Elvett gondolatok után jöttek a nagy tapasztalatok A dalok saját bőrünkön ejtettek mély karcolatot Régebben szörppel de ma már sörrel egy körben Egy körrel, örömmel fogadtunk mindenkit nem ököllel De volt úgy, hogy hátamba a tőrrel távozott Míg belőled öntelt lett, minket más önt el, tölt fel, Az energia döntsd el felénk ez a tendencia Ez megedzi az embert, ha hirtelen sokat akarunk Magunkra maradunk, hogy álmaink megvalósuljanak, Ébren kell maradnunk… Refrén 2x A hősökben meg van a hit a különvéleménnyel itt 4x
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.